A legújabb hírek

Aki a virágot (és a Harley-t) szereti, rossz ember nem lehet!

31 augusztus 2015

Aki a virágot (és a Harley-t) szereti, rossz ember nem lehet!

Hogyan kerül a motoros csizma az asztalra!? Szabó József (Dzsó) chapter társunk személyében testesül meg a válasz, ugyanis foglalkozását nézve a főváros parkjaiért, közterületeinek virágba borulásáért, zöldítéséért felelős, és ebbe a munkába évente legalább egyszer minket, motorosokat is bevon. Mi meg lelkesen hagyjuk magunkat.


Ami a Harley iránti elkötelezettségét illeti, mi sem bizonyítja jobban, hogy egy jubileumi Electra Glide® Ultra, és egy szintén jubileumi Heritage Softail® Classic boldog tulajdonosa. A választott motortípusoknál már csak a személyisége klasszikusabb, ugyanis szíve hölgyei határozzák meg mikor épp melyik nyeregbe pattan. Férjként és egy fiatal- felnőtt hölgy édesapjaként nagyon nem is tehetne másként. A Budapest Chapter tagok közül a karitatív események szervezésével és aktív részvételével, valamint szerénységével párosuló humorával hagy nyomot motoros közösségünkben. Az esztergomi csapatépítő hétvége apropóján szegezem neki kérdéseimet, és avatjuk be együtt az olvasót színes klubéletünkbe.


1. Melyek voltak számodra a kétnapos esztergomi chapter-csapatépítő legemlékezetesebb pillanatai?

Megtisztelő számomra, hogy velem beszélgetsz a program kapcsán. Nagyon jól éreztem magamat ezen a kellemes és tartalmas hétvégi túrán. Szép tájakon gurulva, Pilist átszelve, az esztergomi Csülök Csárdában megebédelve jókat ettünk, beszélgettünk.

inline_l86b4b50065a54182a5f16f588e2f6f9_ae20c05fd7a5.png

A helyismerettel rendelkező Nagy Béla chapter társunk szervezésében gokart bajnokságban mértük össze tudásunkat, majd „ki a leglassabb motoron” jópofa tókerülő versenyt tartottunk gyönyörű vízparti környezetben. Remek üteme volt a napirendnek, jól átgondolt helyszínekkel. Szerintem mindenki jól érezte magát.

2. Fontosnak tartod-e, hogy a Harley-klubban is legyen csapatépítő hétvége, és ha igen, miért? Hiszen úgyis minden túrán „csapatot építünk”.

Az ember társas lény! Mint oly sok más tevékenységet az életben, a motorozást is jobb másokkal együtt élvezni. Meggyőződésem, hogy hangulatosabb, élvezetesebb közösségben, csapatban gurulni. Érezni, hogy tartozunk valahová, hogy számíthatunk a társainkra, mivel az átélt élményeket is jobb együtt megélni, azt megosztani másokkal is. Sokan kinyilatkoztatták már, hogy „Kell egy Csapat!”

inline_hc3c64118b49696e05d8eb9b33a08ac1_5cee2fefef75.png

Azt bizton állíthatom, hogy a rendezvények, a fesztiválok, a családdal együtt is szervezett kirándulások, a közösségi programok egy életre szóló, sok szép és maradandó közös emléket hagynak bennem csak úgy, mint a négydimenziós élmények, két keréken való megélése.

inline_db888b76bf251b9ef0910d2ce145af67_ee4df0a5d311.jpg

3. Keretet adott a napnak, és a „véresen komoly” küzdelemnek, hogy a csapatépítés végén mindenki kapott oklevelet teljesítménye elismeréséül. Jó volt látni, hogyan lényegül át a kemény motoros, gyermeklelkű csapattaggá. Te milyen oklevelet érdemeltél ki, és mit kellett érte tenned?

Egy embert- és gépet próbáló helyi gokart bajnokságon indultam a legerősebb mezőnyben, a felnőtt férfi :) kategóriában. Bihacker Ákos, Magyar Karcsi és a fiú mezőnyt is maga mögé utasító Karabély-Soós Rita remekeltek.

inline_b3fe92946c40f752ca9d76764e4a1fb0_8eaaa9f8ff37.png

Én kicsit lemaradtam a menők mögött a dobogóról, viszont vigaszág kategóriában átvehettem a másik fő szervezőtől, Karabély-Soós Ritától az oklevelet. Ez még csak jobban ösztönöz arra, hogy legközelebb én is felállhassak a dobogóra, és érmet kapjak a nyakamba!

4. Mikor csatlakoztál a Budapest Chapterhez, és miért?

Egyszer már jelentkeztem „az utcáról beesve” 2008-ban, amikor megvettem az első Harley-mat, de akkor valami ok miatt elsodort az élet a kapcsolat szorosabbá tételében. Sokáig csak külsősként figyeltem az igen összeszokott és eléggé zárt közösséget. Gyakran csapódtam a chapterhez motoros fesztiválokon, felvonulásokon valamint a chapter által szervezett, külsősöknek is nyílt rendezvényeken is. Jó volt látni a sok, egymást jól ismerő, a külső szemlélőként is jól áthatóan kedélyes, baráti, emberileg is szoros kapcsolatokkal bíró, a külsőségekben és a gondolkodásukban is összetartó közösséget.

Egy szervezett, baráti motoros túra keretében 2013-ban közösen gurultunk az USA keleti partvidékén 4 államot is végigjárva a kint bérelt vasakkal. Számos természeti szépséget, nevezetességet és természetesen a Mother Road-ot, a 66-os utat is érintettük. Sokat beszélgettünk a túrán is részt vevő chapter tagokkal, és azt hiszem ott, akkor fogalmazódott meg bennem az érzés, hogy igen, tartozni szeretnék egy baráti motoros közösséghez, egy csapathoz! Megpecsételődött a HOG-sorsom.

inline_l929942e39ac2ec08a5c11b37b8b3193_e09b388929ff.png

Amikorra visszaérkeztünk, a jelentkezéshez szükséges két chapter-ajánlót is „beszereztem” és a következő tavaszi közgyűlésen már pártoló tag lettem. Egy év közös motorozás és több rendezvényen való aktivitást követően idén tavasszal teljes jogú taggá választottatok. Büszke vagyok arra, hogy egyhangú volt a kiállás a szavazáskor a személyem mellett. Örömmel vehettem át az összetartozást megtestesítő egyik legfőbb jelképet, a colort (a fekete mellényemet) és a hozzá tartozó egyedi felvarrókat, melyek közül a Budapest Chapter nevét tartalmazó patch-et, a baloldalra – talán nem véletlenül - a szív fölé kell felvarrni. Így utólag, azt gondolom, hogy igen, kellettek azok az évek, amik elteltek az első jelentkezésem óta, mert meg kellett érnem ennek az élménynek az értékén kezelt megéléséhez, az érzésnek a megértéséhez.

5. Volt-e már olyan esemény, ahol neked is sikerült a közösség építéséhez, jó híréhez hozzá tenned?

Mint korábban említettem, több éven át számos közös programon vettem már részt a Budapest Chapter klubéletében. Többek között büszke vagyok arra, hogy a sok bőrgatyás, kemény fickót sikerült már „letérdeltetnem”, ásót és gereblyét adnom a kezükbe, és megdolgoztatnom őket.

inline_od7635e3bda6fd3688d09ca0eb758e2d_6188a880ea35.jpg

Évek óta részt vesz a Budapest Chapter az általam kezdeményezett és szervezett, önkéntes városszépítő virágültetésekben. Ezek mellett többször vettem magam is részt a klubunk által szervezett Pető Intézeti értelmi- és mozgássérült gyerekek örömmotorozásának a lebonyolításában is. Azt hiszem, azokért a pillanatokért, megélt érzéskért érdemes dolgozni, cselekedni, melyeknél ez a motoros közösség egy emberként, önzetlenül állt mindig is a jótékonykodó felkérések mögé.

inline_ec039f450cdbe761df2f49c9c9b0271e_d8e8c3c70ab7.jpg

6. Milyen Harley-val, közösségünkkel kapcsolatos terveid vannak?

Terveim? Hmmm… Igyekszem minél többet együtt lenni, minél több közös programban részt venni a Budapest Chapter Bikerekkel! Nagyon jó arcokkal, értékes, vidám, csupaszív és a világ dolgaira nyitott, tevékeny közösséggel sodort össze itt a sors. Bízom benne, hogy sikerül mind több és több tagot jobban megismernem. Addig is, mindenkinek balesetmentes „széles utat” kívánok! Jelenleg úgy érzem magam, mint ahogy azt az egyik „motoros nóta” szövege is mondja: „Járom az utam, a macskaköves utam, sok régi barát figyel most reám és én mégis, mégis itthon vagyok, mert én itt születtem, ez a hazám…”

Ennél jobb zárszót nem is mondhattál volna. Köszönöm a beszélgetést a nyár, a virágok a színek és a motorozás jegyében! Tóth Zsuzsanna (past officer, Budapest Chapter)

inline_n3d023ff2bb392bf721da1278a5443b1_051cb1fb2302.jpg

Vissza az előző oldalra